Az EU jogállamisági eszköztára folyamatosan bővül, és több elemét alkalmazták is már Magyarország ellen. De vajon mennyire hatékonyan tudja és akarja bevetni az Unió a jogi arzenálját a magyar jogállamiság és az uniós források védelmében? Kövesse az Eurologus most induló #Demokráciát a pénzünkért sorozatát, és tudjon meg többet!
Aki az elmúlt években figyelemmel követte az Európai Unió és a magyar kormány jogállamisággal kapcsolatos vitáját, sokat hallott mechanizmusról, feltételrendszerről és jelentésről, kötelezettségszegési eljárásról vagy a 7-es cikkelyről. Ezek az EU-s eszközök, habár mind a jogállamisággal és a demokrácia helyzetével kapcsolatosak, sok mindenben különböznek. Az EUrologus most induló sorozata segít értelmezni a politikai alkudozást, amelyet az Európai Unió a magyar demokrácia védelmében, illetve a korrupció ellen folytat az Orbán-kormánnyal.
Többen arra panaszkodnak, hogy a magyar diplomaták kompromisszumképtelenek, politikailag behatároltak, és a tárgyaláson nincs elég mozgásterük.
A magyar kormány csak az Európai Bizottságot ámítja a 27 pontos csomagjával, vagy az valóban alkalmas lehet a korrupció elleni harcra? Szakértőkkel próbáltuk megfejteni, mire lehetnek jók az új intézkedések és intézmények.
Orbán Viktor miniszterelnök Európa-szerte megosztó személyiség, aki csodálói szerint az illiberalizmus hőse, míg mások szerint mindannak a megtestesítője, ami rossz egy politikusban.
Az európai intézmények 2010 óta küzdenek a magyar korrupció és az antidemokratikus rendszer ellen. A problémát régóta látja mindenki, de az Európai Unió csak lassan, és igen nehézkesen lépett. 2018 óta viszont felgyorsultak a dolgok. Bemutatunk néhány elméletet a politológia világából, amelyek megmagyarázhatják, miért.
Brüsszel és a magyar kormány több mint egy éve egyezkedik a visszatartott magyar uniós pénzekről. Ez az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében történik, ezt a politikában és a médiában gyakran emlegetik együtt a demokrácia védelmével. A számonkért gazdaságpolitikai és korrupcióellenes feltételek csak áttételesen kapcsolódnak a demokráciához, úgy viszont nagyon.
Magyarország a világ 77. legkorruptabb állama a Transparency International szerint, a Freedom House pedig részlegesen szabadnak minősítette. Mi áll a számok mögött, hogyan zajlik a mérés? És mennyire vág egybe az eredmény az EU által megfogalmazott kritikákkal? Demokráciát a pénzünkért sorozat, 7. rész.
Az Európai Unió és Magyarország korrupciós és jogállamisági vitája gyakran uralja a közbeszédet, és így könnyű elfelejteni, hogy más nemzetközi szervezetek is foglalkoznak a magyarországi korrupciós helyzettel. A kormány azonban rendszeresen negligálja az átláthatóságra vonatkozó, külföldről érkező kritikákat, ezért összevetettük, mit is ellenőriznek azok, és milyen kifogásokkal élhetnek a magyar helyzettel kapcsolatban. Demokráciát a pénzünkért 8 rész.
Magyarország a globális társaságiadó-minimum törvénybe iktatásának késleltetésével az Európában legkisebb ilyen adófajtáját védi. Cserébe nagy árat fizet a nemzetközi (gazdaság)politikai elszigetelődéssel. Demokráciát a pénzünkért, 9. rész.
Röpködnek az eurómilliárdok a Budapest és Brüsszel közti politikai csatározásban. Összeszedtük, milyen uniós forrásokhoz nem fér hozzá most a magyar kormány, és mik a kilátások, hogy elmozdulás történjen a patthelyzetből.
A magyar kormány egyelőre teljesen tehetetlen az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági eljárással szemben. Nem elég, hogy nem kap pénzt, Orbán Viktor "szabadságharcában" Magyarország elveszítette a szövetségeseit, elbukta a bírósági pert, és kiderült, érdekérvényesítő képessége sincs az uniós intézményekkel folytatott vitában.
Az Orbán-kormánynak a jelek szerint nem sikerül közelebb kerülnie a befagyasztott EU-támogatásokhoz, amelyek nélkül sok területen újratervezés szükséges.
